• Dialektus Fesztivál 2002
  • Dialektus Fesztivál 2004
  • Dialektus Fesztivál 2008
  • Dialektus Fesztivál 2009
  • Dialektus Fesztivál 2010

2007

 

Állandó támogatók

  • Nemzeti Kulturális Alapprogram
  • Magyar Mozgókép Közalapítvány
  • Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM)
  • Ferencvárosi Önkormányzat

Dialëktus Fesztivál 2002-2007

 

Előtér

A Dialëktus Fesztivált 2001 tavaszán alapította Domokos János filmrendező, néprajzkutató és jómagam, Füredi Zoltán filmrendező, kulturális antropológus. Az első fesztiválra 2002, a másodikra 2004 áprilisában került sor a patinás, szépen felújított Uránia Nemzeti Filmszínházban, amely a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának mozija. A rendezvény szervezője a Palantír Film Vizuális Antropológiai Alapítvány.

Az alapításkor megfogalmazott cél nem kisebb volt, mint körülhatárolni, megteremteni a magyar antropológiai filmet. Háromféle hagyományt tartottunk szem előtt. Egyrészről figyelembe vettük a Néprajzi Múzeumban és a Magyar Mozi- és Videofilmgyár, illetve annak utódait képező dokumentumstúdiókban készült néprajzi témájú népszerű-tudományos filmek áramát, másrészről a magyar szociografikus dokumentumfilm kitűnő példáit tekintettük, harmadrészt - és talán ez volt a legfontosabb - a nagy nemzetközi etnográfiai filmfesztiválok mintájára kívántuk megszervezni a rendezvényt.

 

Bódis Kriszta - díjnyertes

A fesztiválra olyan filmeket várunk "amelyekben az egzotikumok és a sztereotípiák helyett az elmélyült és relativisztikus megismerésre helyeződik a hangsúly, valamint a néprajz és a kulturális antropológia tudományos módszereit, eredményeit használják föl és a téma bemutatásához szabatosan alkalmazzák a filmművészet kifejező eszközeit." (Részlet a nevezési felhívásból.)

2004-ben 185 filmet neveztek hozzánk (2002-ben 158-at). Ezek mintegy 10 %-a érkezett határon túli stúdióktól, a többi magyarországi gyártású alkotás volt. A filmeket háromtagú előzsűri bírálta és a következő szekciókba osztotta a műveket:

Haragonics Sára - diákfilm nyertes

Versenyprogram (25 film), ide azok a művek kerülnek, amelyek a bírálók szerint a legmélyebben, leghitelesebben és filmes megoldásaiban is minél színesebben mutatnak be a néprajz és az antropológia által is vizsgálható témákat. Itt elsősorban a megfigyelő-résztvevő jellegű filmekre gondolunk, míg a televíziós elvárásokat és sémákat jobban követő ismeretterjesztő és riportfilmek rendre kiszorulnak.

Információs program (65 film), amelynek célja, hogy szélesebb körben fogja össze a néprajzi filmek készítőit mint amit egy versenyprogram és az arra szánt időkeret megenged, és széles áttekintést adjon arról, hogy milyen témájú és típusú minőségi filmek készülnek; vetítésük tematikus besorolás alapján történik.

Videókönyvtár

A fenti besorolásból kimaradt filmek (85 film) a fesztivál 4 napja alatt működő Videókönyvtárban volt megtekinthető.

Szintén indítottunk egy Diákfilm programot, ahova középiskolás tanulók nevezhettek, itt 10 film versenyzett. A filmeket öttagú zsűri bírálta el (lásd a mellékletet). Minden filmalkotót, akinek valamely programban vetítettük a filmjét, vendégül láttuk a fesztiválon és támogattuk utazását.

A négynapos rendezvényt mintegy 600 fő látogatta meg, legnagyobb részt egyetemi diákok és tanárok, filmes szakemberek, tudományos kutatók, de fogadtunk szép számmal szakmán kívüli filmbarátokat is.

 

Helyszíni vita

Kezdettől nagy hangsúlyt fektettünk a dokumentumfilmesek és a társadalomtudósok közötti kommunikáció javítására. A versenyfilmek vetítését mindig egy 10-15 perces helyszíni vita követi, amelyet az előzsűri egyik tagja moderál. Az azonnali, közvetlen reakciókon túl alkalmat biztosítunk arra, hogy mind a filmekkel, mind az aktuálisan megjelölt témával kapcsolatban egy teljes napos work-shop-on mindenki kifejthesse véleményét. Így 2002-ben a Művészet és/vagy tudomány, 2004-ben pedig A néprajzi film lehetőségei a televízióban volt a vitanap címe. A szakmai nap kerete egy autóbuszos, vidéki kirándulás a rendezők, a zsűri és más meghívottak részvételével. 2004-ben Pilisszántóra utaztunk, ahol a kerekasztal-beszélgetés mellett sor került a falu amatőrfilmes polgármesterének, Szőnyi József filmjének levetítésére is. (A film az előző fesztiválunkon díjat kapott, ráadásul a falu hagyományos életmódját jelentő mészégetésről szól.)

A Zsűri

Az antropológiai és az antropológiai filmes gondolkodás megismertetését szolgálja, hogy a fesztivál filmjeit ismertető kiadvány valójában egy 156 oldalas tanulmánykötet, amelynek csak része a filmkatalógus. 2004-ben így kihoztuk A valóság filmjei - Tanulmányok az antropológiai filmről és filmkatalógus című kötetet, amelyben egy erdélyi filmrendezővel készült riport és Tánczos Vilmos tanulmánya mellett a olyan teoretikus alapmunkák jelentek meg először magyar fordításban, mint Emile de Brigard, Colin Young és David MacDougall vagy Jay Ruby szövegei.

A fesztivál honlapja, a www.dialektusfesztival.hu, részletesen követte az eseményeket és tartalmaz minden olyan anyagot, amely az eddigi fesztiválokhoz kapcsolódik. Mindazonáltal 2007-ra komoly fejlesztéseket végeztünk: kereshető filmes adatbázist építettünk, az arculatot és a struktúrát teljesen átalakítottuk, és a fontosabb anyagokatt elérhetővé tettük angol nyelven is.

A fesztiválra nevezett filmek mindegyike elhelyezést nyer az általunk működtetett DocuArt Filmgyűjteményben, ahol az érdeklődők, kutatók, újságírók szabadon hozzáférhetnek. A DocuArt weboldala most készül, nemsokára hozzáférhető lesz www.docuart.hu címen.

A fesztivál és egyben az antropológiai filmezés kommunikációjának lényeges része az Utazó Dialëktus Fesztivál projekt. Ennek keretében a fesztivál díjnyertes filmjeit egy-két napos "mini" fesztiválok formájában mutatjuk be hazai és határon túli magyar városokban. A fesztivál így már eljutott Egerbe, Kolozsvárra (Románia), Miskolcra, Nyíregyházára, Pécsre, Szegedre, Újvidékre (Jugoszlávia). A helyszínek mindegyikén beszélgetéseket, közönségtalálkozókat szervezünk, a szegedi program keretében pedig konferenciát tartottunk a magyar antropológiai filmezésről, ahol 20 előadás illetve recenzió hangzott el 2004. október 13-15-ig.

A fesztivál jövőjével kapcsolatban a legfontosabb kérdés a nemzetköziség kérdése. Már a kezdetektől a külföldi mintákat figyelembe véve építettük ki a fesztivál rendszerét. A zsűri összetétele, mint az a felsorolásból is kiderül, nemzetközi volt és katalógusaink is kétnyelvűek; a filmek tartalma a magyar mellett angol nyelven is elolvasható. Mindazonáltal az előző két fesztivál, bár országhatárokon átívelt, csak a magyar filmkészítők számára jelentett bemutatkozást. 2007-ban szeretnénk régi tervünket valóra váltani azzal, hogy nemzetközi programot hirdetünk. Emellett természetesen megtartjuk a magyar információs és a magyar versenyszekciókat is, A fesztivál eltökélt célja, hogy integrálja a magyar néprajzi filmezést a nemzetközi szakmai térbe és - vice versa - meghonosítsa Magyarországon az antropológiai filmes gondolkodást.

 

Füredi Zoltán

fesztiváligazgató,

a Palantír Film Vizuális Antropológiai Alapítvány elnöke