A Dialëktus Fesztivált 2001 tavaszán alapította Domokos János filmrendező, néprajzkutató és jómagam, Füredi Zoltán filmrendező, kulturális antropológus. Az első fesztiválra 2002, a másodikra 2004 áprilisában került sor a patinás, szépen felújított Uránia Nemzeti Filmszínházban, amely a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának mozija. A rendezvény szervezője a Palantír Film Vizuális Antropológiai Alapítvány.
Az alapításkor megfogalmazott cél nem kisebb volt, mint körülhatárolni, megteremteni a magyar antropológiai filmet. Háromféle hagyományt tartottunk szem előtt. Egyrészről figyelembe vettük a Néprajzi Múzeumban és a Magyar Mozi- és Videofilmgyár, illetve annak utódait képező dokumentumstúdiókban készült néprajzi témájú népszerű-tudományos filmek áramát, másrészről a magyar szociografikus dokumentumfilm kitűnő példáit tekintettük, harmadrészt - és talán ez volt a legfontosabb - a nagy nemzetközi etnográfiai filmfesztiválok mintájára kívántuk megszervezni a rendezvényt.
A fesztiválra olyan filmeket várunk "amelyekben az egzotikumok és a sztereotípiák helyett az elmélyült és relativisztikus megismerésre helyeződik a hangsúly, valamint a néprajz és a kulturális antropológia tudományos módszereit, eredményeit használják föl és a téma bemutatásához szabatosan alkalmazzák a filmművészet kifejező eszközeit." (Részlet a nevezési felhívásból.)
2004-ben 185 filmet neveztek hozzánk (2002-ben 158-at). Ezek mintegy 10 %-a érkezett határon túli stúdióktól, a többi magyarországi gyártású alkotás volt. A filmeket háromtagú előzsűri bírálta és a következő szekciókba osztotta a műveket:
Versenyprogram (25 film), ide azok a művek kerülnek, amelyek a bírálók szerint a legmélyebben, leghitelesebben és filmes megoldásaiban is minél színesebben mutatnak be a néprajz és az antropológia által is vizsgálható témákat. Itt elsősorban a megfigyelő-résztvevő jellegű filmekre gondolunk, míg a televíziós elvárásokat és sémákat jobban követő ismeretterjesztő és riportfilmek rendre kiszorulnak.
Információs program (65 film), amelynek célja, hogy szélesebb körben fogja össze a néprajzi filmek készítőit mint amit egy versenyprogram és az arra szánt időkeret megenged, és széles áttekintést adjon arról, hogy milyen témájú és típusú minőségi filmek készülnek; vetítésük tematikus besorolás alapján történik.
A fenti besorolásból kimaradt filmek (85 film) a fesztivál 4 napja alatt működő Videókönyvtárban volt megtekinthető.
Szintén indítottunk egy Diákfilm programot, ahova középiskolás tanulók nevezhettek, itt 10 film versenyzett. A filmeket öttagú zsűri bírálta el (lásd a mellékletet). Minden filmalkotót, akinek valamely programban vetítettük a filmjét, vendégül láttuk a fesztiválon és támogattuk utazását.
A négynapos rendezvényt mintegy 600 fő látogatta meg, legnagyobb részt egyetemi diákok és tanárok, filmes szakemberek, tudományos kutatók, de fogadtunk szép számmal szakmán kívüli filmbarátokat is.
Kezdettől nagy hangsúlyt fektettünk a dokumentumfilmesek és a társadalomtudósok közötti kommunikáció javítására. A versenyfilmek vetítését mindig egy 10-15 perces helyszíni vita követi, amelyet az előzsűri egyik tagja moderál. Az azonnali, közvetlen reakciókon túl alkalmat biztosítunk arra, hogy mind a filmekkel, mind az aktuálisan megjelölt témával kapcsolatban egy teljes napos work-shop-on mindenki kifejthesse véleményét. Így 2002-ben a Művészet és/vagy tudomány, 2004-ben pedig A néprajzi film lehetőségei a televízióban volt a vitanap címe. A szakmai nap kerete egy autóbuszos, vidéki kirándulás a rendezők, a zsűri és más meghívottak részvételével. 2004-ben Pilisszántóra utaztunk, ahol a kerekasztal-beszélgetés mellett sor került a falu amatőrfilmes polgármesterének, Szőnyi József filmjének levetítésére is. (A film az előző fesztiválunkon díjat kapott, ráadásul a falu hagyományos életmódját jelentő mészégetésről szól.)
Az antropológiai és az antropológiai filmes gondolkodás megismertetését szolgálja, hogy a fesztivál filmjeit ismertető kiadvány valójában egy 156 oldalas tanulmánykötet, amelynek csak része a filmkatalógus. 2004-ben így kihoztuk A valóság filmjei - Tanulmányok az antropológiai filmről és filmkatalógus című kötetet, amelyben egy erdélyi filmrendezővel készült riport és Tánczos Vilmos tanulmánya mellett a olyan teoretikus alapmunkák jelentek meg először magyar fordításban, mint Emile de Brigard, Colin Young és David MacDougall vagy Jay Ruby szövegei.
A fesztivál honlapja, a www.dialektusfesztival.hu, részletesen követte az eseményeket és tartalmaz minden olyan anyagot, amely az eddigi fesztiválokhoz kapcsolódik. Mindazonáltal 2007-ra komoly fejlesztéseket végeztünk: kereshető filmes adatbázist építettünk, az arculatot és a struktúrát teljesen átalakítottuk, és a fontosabb anyagokatt elérhetővé tettük angol nyelven is.
A fesztiválra nevezett filmek mindegyike elhelyezést nyer az általunk működtetett DocuArt Filmgyűjteményben, ahol az érdeklődők, kutatók, újságírók szabadon hozzáférhetnek. A DocuArt weboldala most készül, nemsokára hozzáférhető lesz www.docuart.hu címen.
A fesztivál és egyben az antropológiai filmezés kommunikációjának lényeges része az Utazó Dialëktus Fesztivál projekt. Ennek keretében a fesztivál díjnyertes filmjeit egy-két napos "mini" fesztiválok formájában mutatjuk be hazai és határon túli magyar városokban. A fesztivál így már eljutott Egerbe, Kolozsvárra (Románia), Miskolcra, Nyíregyházára, Pécsre, Szegedre, Újvidékre (Jugoszlávia). A helyszínek mindegyikén beszélgetéseket, közönségtalálkozókat szervezünk, a szegedi program keretében pedig konferenciát tartottunk a magyar antropológiai filmezésről, ahol 20 előadás illetve recenzió hangzott el 2004. október 13-15-ig.
A fesztivál jövőjével kapcsolatban a legfontosabb kérdés a nemzetköziség kérdése. Már a kezdetektől a külföldi mintákat figyelembe véve építettük ki a fesztivál rendszerét. A zsűri összetétele, mint az a felsorolásból is kiderül, nemzetközi volt és katalógusaink is kétnyelvűek; a filmek tartalma a magyar mellett angol nyelven is elolvasható. Mindazonáltal az előző két fesztivál, bár országhatárokon átívelt, csak a magyar filmkészítők számára jelentett bemutatkozást. 2007-ban szeretnénk régi tervünket valóra váltani azzal, hogy nemzetközi programot hirdetünk. Emellett természetesen megtartjuk a magyar információs és a magyar versenyszekciókat is, A fesztivál eltökélt célja, hogy integrálja a magyar néprajzi filmezést a nemzetközi szakmai térbe és - vice versa - meghonosítsa Magyarországon az antropológiai filmes gondolkodást.
Füredi Zoltán
fesztiváligazgató,
a Palantír Film Vizuális Antropológiai Alapítvány elnöke